Dibea C17 vezetéknélküli porszívó – Le a régi darabokkal
A Dibea C17 vezetéknélküli porszívóban kevésbé bíztam a Pooda fiaskója után, de szerencsére ez az eszköz már azt a teljesítményt hozta, amit elvártam tőle, még akkor is, ha itt ezt nem Wattban kell érteni. Sok és jól használható fejet kapunk, könnyű a tisztítás, motoros forgófejjel látták el, nem különösebben zajos, és a Brit nagynevű ellenfelével ellentétben nem üríti ki teljesen a zsebünket, hiszen csak 31.000 forintba kerül.
A Dibea C17 kicsomagolása
A Dibea C17 dupla csomagolást kapott, de semmi érdekeset nem tudok arról elmondani, hogy ezek hogyan néztek ki. Annyira jellegtelen volt a fehér alapon fekete körvonallal ábrázolt termék, hogy alig emlékszem rá, pedig 1 hete bontottam ki. Ez egy jó dolog, mert nem keltett bennem indokolatlanul pozitív érzéseket, így a fókuszpont a porszívón maradt.
A Pooda D8 nekem nem igazán vált be, valójában mindent rosszul csinált, amit fontosnak tartottam. Nem rendelkezett forgókefével, rossz volt a fejkiosztása, rettenetes hangon gördültek a kerekei, és még csak nem is volt erős. Barátnőm szerint egy felnőtt Barbie házból került elő, annyira gyerekjáték kinézete volt. Mivel a szebbik nem általában közelebbi kapcsolatot ápol a takarító és a konyhai berendezésekkel, mint mi, férfiak, ezért természetesen most is kikértem a véleményüket.
A fenti hibáktól a Dibea C17 teljes mértékben mentes, ami egy nagyon jó kiindulási alap arra, hogy közelebbről is megszemléljük, például a minőségi ugrás eléggé látványos a Pooda után. A beltartalmat is sokkal jobban alakították ki, minden csövet egy kis gombbal tudunk összepattintani, az elemek normálisan illeszkednek egymásba, és a kiegészítőket is jól választották meg. Három fej – egy ék alakú a sarkokhoz, egy sörtével ellátott, és egy minden irányban megfelelően elmozduló motoros -, elég hosszú, érdes felülettel kialakított szívócső csonk, maga a gép és a hozzá tartozó portartály, egy falra szerelhető töltő, a leírás és egy nem EU adapter lesz az osztályrészünk.
Két dologra hívnám fel a figyelmet, egyrészt gyárilag Magyarországon is használható dugóval érkezik, és ehhez kapunk egy amerikai szabványú átalakító profilt is, illetve a töltő egyben egy fali tartó is, ami nekem annyira nem tetszett, lévén nem akartam merőleges felületre felfúrni. Jobban örültem volna, hogy ha nincs összeintegrálva a tartó panellel, így picit furcsa a földön belenyomni a porszívót. Használatban gondot nem okoz, csak megszoktam, hogy valami faék egyszerűségű adaptert kapunk, nem pedig egy komplett panelt.
A Dibea C17 tesztje
Nyilvánvalóan minden kínai vezetéknélküli takarító berendezés fölött ott magasodik a porszívók Mercedesének árnyéka, a Dyson óriás rettegett alakja. Mindenki róluk másol, és igyekszik az árat a mélyben tartani, ami a mai tesztalanyunk esetében a márkás konkurenssel szemben minimum 300%-ot jelent, de ez a csúcsmodell esetében akár hatszoros különbség is lehet. Ezért is olvassátok most ezt a tesztet, mert viszonylag kevesen szeretnétek 10 db „Deák igazolványt” kiadni egy ilyen eszközért.
Ahogy észrevettem, mindenki a szívóteljesítménnyel példálózik, ha egy porszívóról van szó. Sok esetben ráadásul a felvett teljesítményt emlegetik az emberek, „százezer Watt” - pont, mint az autók esetében a minél magasabb lóerő érték -, aminek a valós takarítási teljesítményhez annyi köze van, mint vakondnak az térgeometriához. A Dyson ezen probléma megoldására azt találta ki, hogy a légáramlást tökéletesíti, aminek az egyik alapja a karbonszálas forgókefe a fejben. Ezzel a trükkel a Dibea is élt, vagyis elvileg minden adott ahhoz, hogy meglegyen a megfelelő takarítási erő.
A másik igen erős „selling point”, amiért az emberek meg szokták venni ezeket a készülékeket, az a kis súly, mivel így sokkal könnyebb mozgatni a lakásban, és idősebb emberek, illetve nők is nevetve elboldogulnak vele. Grátisz, hogy a készülék akkumulátoros, vagyis nincs küzdelem a zsinórral, sőt Gordiusz csomóját sem kell elvágnunk az összegubancolódott kábel miatt. Ez pedig egy kvázi végtelen hatótávot és igen kényelmes használatot tesz lehetővé.
Egy érzékletes példa, miért fontosak a fent leírtak: a hagyományos porszívóval durván 30 perc alatt tudom az 50 négyzetméteres lakást végigtakarítani, ugyanez a Dibea-val 11,5 perc, durva nem? Ez a különbség az előpakolásból, az állandó áthuzigálásból, a kábel kihúzásából, az konnektorok közötti áthelyezésből fakad, és lényegesen nehezebb mondjuk a szekrény tetejét egy 8-10 kilós, félméteres kockával, a létrán állva egyensúlyozni, mint a 2 kilós tesztalanyunkkal.
Kétségtelen tény, hogy a két fokozat közül még az erősebben sem szív homlok behorpasztó erővel a Dibea C17 – ebben biztosan jobb a Dyson -, de azért kőről, parkettáról és laminált padlóról, illetve rövid szőrű szőnyegről simán felszedi a koszt, pedig a betaposott zokni szöszt még a hagyományos porszívó fejjel is dörgölnöm kell. Az sem mellékes, hogy nincs porzsák, egyszerűen lepattintjuk az alját, a felszedett anyagot kiöntjük, mindezt úgy, hogy takarítás közben folyamatosan nyomon követhetjük az átlátszó műanyag miatt, ahogy megtelik a tartály, ami nem kisebb könnyebbséget jelent.
Ami gondot okozhat, az a hosszú szőrű szőnyeg tisztítása és az állatszőr felszedése – bár ezzel nem volt módon tesztelni -, illetve a leggyilkosabb „tereptárgy” az IKEA rongyszőnyeg, ami igazi ősellensége a Dibea C17-nek. Ez utóbbi rojtjait a forgókefe egy szempillantás alatt benyeli, amitől egyből meg is áll, lehet kikapcsolni a készüléket, és kiműteni az anyagot. Vagyis a vastag posztószerű dolgokat, - különös tekintettel a hosszabb szőrű példányokra - ne erőltessük.
A működési idejét gyárilag 40 és 20 percben határozzák meg fokozattól függően, de én valahogy mindig gyorsabban körbe értem vele a tisztítandó területen, minthogy lemerült volna. Az eszköz jellege szerintem közelebb áll a robotporszívó vonalhoz, mint a hagyományos berendezésekhez. Ő a könnyűlovasság, amit előkapunk az ágyból vagy leemelünk a falról, és gyorsan végigszaladunk vele a lakáson, tehát aki kohósalakot akar vele eltüntetni, az sok töltögetésre számítson. Ennek ideje 4-5 óra, de mivel éjszaka ritkán takarítunk, ez semmilyen fennakadást nem okozott.
Amitől még kifejezetten kellemes a használat, az a jó fej. Egyrészt minden irányban könnyen elfordul, másrészt az oldala is puha anyaggal védett, így nem tudjuk odaverni például a szegélycsempének. Ráadásul a kerekei is keményebb gumiborítást kaptak, így nem olyan tologatni, mint a csattogós lepkét, vagyis nincs rettenetes kattogás. Így nem is karcol, megütni sem tudunk vele semmit, bár van egy kis darálós hang, ahogy forgatja a fej motorja az elektromos kefét.
Ha már a hangnál tartunk, a gyengébb fokozat meglehetősen csendes, míg az erősebb egy fokkal hangosabb, aminek sokkal intenzívebb érzést kellene okoznia, mint mondjuk egy robotporszívónak, hiszen folyamatosan közel tartjuk magunkhoz. Ennek ellenére tudtunk a zúgása mellett beszélgetni, érzésre például csendesebb, mint a Xiaomi Roborock első szériája, de persze azért ez sem a tavaszi szellő susogása. Inkább valahogy az orgánuma kellemes, így a szomszédok idegein sem fogjuk pengetni a húrokat.
A szívóteljesítménye jobb, mint a Pooda D8-nak volt, de azért ez sem szedi fel a parkettát, hozzá kell tennem, erre semmi szükség nincsen. Aki ipari teljesítményt akar, úgyis vesz egy Karcher vagy hasonló márkájú terméket nagyon drágán, itt a légáram hatékonyságán van a hangsúly. A mindennapi koszt a Dibea is gond nélkül feltakarítja, pedig direkt variáltam a szemcseméretet, illetve a szőnyegre átfedésben szórtam ki az anyagokat, hogy legyen laminált padló, posztó jellegű anyag, sőt még rés is, amivel küzdenie kell.
Aztán eszembe jutott, hogy mire lehetne használni a vékonyabb csőrős fejet, illetve a hordozhatóságot: az autóm kitakarítására. Ez elmúlt napokban ugyanis meglehetősen nagy mennyiségű dzsuvát sikerült felhordani a kárpitra, lévén vagy az eső vagy a hó folyamatosan esett, így mindig volt miből latyaknak képződnie. A gond csak az, hogy a vizes levelet és sarat mindenki jó mélyen betapossa a kárpitba, ami meg a műanyag szőnyeg alá került, azt egyenletesen szétkeni. Ez a szubsztancia ráadásul minden este jól bele is fagy a szövetbe, egy fajta koszpáncélt képezve az autó aljában.
Ennek tisztítására azért nem tökéletes a szerkezet, ugyanis a motoros forgófej nem fér el a lábtérben vagy esetleg beleakad a szőnyeget tartó műanyag fülekbe. A másik két csőrös szívócsonk pedig nem elég hajlékony, ráadásul az eddig sem túltengő motorerőből a forgófej hiányában még el is veszít valamennyit. A gond az, hogy egyetlen olyan vég sincs, ami elég flexibilis lenne a trükkösebb helyek elérésére, vagyis marad az autókozmetika, az ipari tisztítóberendezésekkel. Persze lehet, hogy a mínusz hét fokban tevesz*rrá tömbösödött latyakkal kevert faleveleket a nyári melegben simán el tudtam volna távolítani a kárpitból, mert akkor nem lett volna ennyire belegyógyulva.
Miután kiöntöttük a tartályból a felszipkázott anyagot, a szűrőrészt le tudjuk pattintani a motorról, szépen szétcsavarjuk, utána a műanyag részek elmoshatóak. A portartály űrtartalma 350 milliliter, ami tipikusan robotporszívós érték. Az akkumulátor 2200 mAh és érdekes módon 6 cellás, 22.2 V-os középfeszültség értékkel rendelkezik, míg egy csomó konkurense ennél kevesebbel.
Összegzés
Igen kellemes élményekkel gazdagodtam a Dibea C17 kapcsán. Egyrészt sokkal könnyebben mozgatható, mint a hagyományos porszívók, másrészt lányegesen kisebb is, így ha egy polc magasságában kell tartani, az sem okoz problémát. Ráadásul nem kell hozzá venni porzsákot, és ez már elektromos forgófejjel is rendelkezik, ha pedig akarjuk, falra szerelhetjük.
Néhány hibája azért akad, például hogy nincs külön töltő adaptere, illetve a hosszú szőrű és a rongyszőnyegekkel nem nagyon tud mit kezdeni. De nem is erre való, ellenben szinte minden másra jól használható, de azért ne ilyen eszközökkel nyissunk autókozmetikát. Nálam teljes mértékben kiszorította a hagyományos porszívót, mert sok értelemben praktikusabb, ez a kényelem pedig bőven megér 31.000 forintot, EU Express szállítással pedig vám és áfamentesen érkezik. A többi Dibea termékre és érdemes vetni egy pillantást, hiszen további érdekes darabok próbálják felkelteni figyelmünket.
