Chuwi Surbook mini tablet teszt – Anyagában HP Probook

nyito-5.jpgA Chuwi Surbook tablet egy meglepően jól összerakott, kiváló anyaghasználattal büszkélkedő eszköz, ami végre nem Androiddal, hanem Windows 10-zel érkezett hozzánk, így a már jól ismert kezelőfelületet, a százfelé variálhatóságot is megkapjuk a csomagban. 4 GB RAM és 64 GB háttértár pedig ad némi játékteret, nem beszélve a Microsoft operációs rendszer érintésérzékeny kijelzőn való terelgetésének élményéről, nettó 72.000 forintért.

Gearbest - 63.000 Ft

 

Chuwi Surbook kicsomagolása

A Chuwi Surbook tablethez hasonló műszaki eszközök jellemzően ugyanolyan burkolatot kapnak, ami külsőre vagy fehér alapon a logót és a nevet tartalmazza vagy csak simán az újrafelhasznált papír színét utánozza.

Itt az utóbbiról van szó a hosszúkás doboz esetében, aminek a közepén találjuk a terméket, bal oldalán az európai dugóval szerelt tápegységet és a hozzá tartozó USB Type-C kábelt, míg a Surbook alatt egy rakat papírt, leírást és egyéb „disclaimer” jellegű okosságokat.

A terméket kézbe fogva elképesztő minőségről tehetünk tanúbizonyságot, és ezt már más termékek kapcsán – például a Xiaomi Air volt ilyen – is megjegyeztem, hogy burkolatokat már nagyon tud gyártani mindenki. Engem személy szerint a HP Probook és Elitebook sorozatára emlékeztet, azokat fogdostam egy bemutatón ilyen kéjes örömmel, mint most ezt, szerintem a stílust annak idején ők kezdték el meghonosítani.

img_0674.jpg

Az alumínium tömbszerű külső hátoldalából egy elegáns lábat lehet kihajtani, amivel a dőlésszöget tudjuk szabályozni, így nem kell külön tartót vásárolnunk a készülékhez. Ezt eleinte alig bírtam elválasztani a hátlaptól, olyan – egyértelműen jó értelemben – feszesre hangolták, ami plusz egy csillagot hozzáad a minőségérzethez. A sok fém a passzív hűtésre is jó hatással van, a termék csak kicsit melegedik, ezt egyébként jobb hátul teszi, valószínűleg ott lakik a processzor.

img_0673.jpg

A káva felső részén a szent triumvirátust, a lehalkít/felhangosít/bekapcsol gombokat találhatjuk. Jobbra kerültek a portok, szám és név szerint: 2 db USB 3.0 – ami meg tud táplálni egy külső merevlemezt -, 1 db jack fülhallgató bemenet és 1 db Type C port, ami teljes értékű. Nemcsak tölteni tudunk rajta, hanem hang-, videó- és adatátvitelre is alkalmas, ezért jár a pacsi, illetve így power bankról is etethetjük a készüléket. Az SD kártyaolvasó viszont lemaradt, ezt tuti a negatív szekcióba írnám be.

 

Chuwi Surbook tesztüzem

Bár alapvetően a frontot a kicsomagolás szekcióban szoktam elhelyezni, itt ez eléggé kötődik a kijelzőhöz, illetve a vastag kávához, amiben az egyéb műszaki részegységek kaptak helyet. Jobb-felül láthatjuk a videó hívás esetén kép biztosítására alkalmas 2 Megapixeles kamerát, míg mellette egy piros státusz LED-et, ami a bekapcsolásról és a töltésről tájékoztat minket.

20171031160436_50678_eredmeny.jpg

A 10,8 inch-es, 1920x1080 pixel felbontású, 3:2 képarányú IPS kijelző egyből megfogott, annyira jó a színhűség. Rég láttam ilyen olcsó tabletben ennyire kellemes kijelzőt, aminek ráadásul a fényereje is kiváló, ami számszerűsítve 450 „kandelábert” jelent négyzetméterenként. A felülete teljesen laminált, a betekintési szögek pedig meglehetősen jók, a gyártó állítása szerint 125 fokig kell mindent szépnek látnunk, pont ennyire hajtható ki a hátsó tartó is.

A 16:9-től eltérő arányt a Chuwi azzal indokolja, hogy így könnyebb rajta dolgozni, és ehhez nem átallottak egy Photoshopot beleműteni az egyik gyári képbe. Ne legyenek illúzióink, ezzel ember nem fog képet szerkeszteni, ellenben irodai munkára alkalmas, amennyiben ez alatt a Word, a Powerpoint és az Excel programokat, a levelezést és a videók sűrű nézegetését értjük.

20171114120530_79786_eredmeny.jpg

Azzal ugyanis mindenki jobb ha tisztában van, hogy hiába nyomják tele a plakátokat ilyen varázsszavakkal, hogy 2.2 Gigahertz, meg Apollo Lake 14 nanométeres technológia, ha a processzor mellé nem tokoznak például megfelelő mennyiségű cache-t, akkor csak a csigaversenyt nézhetjük a képernyőn.

A Celeron N3450 szintén ne tévesszen meg senkit, attól még hogy nem Atomnak hívják, a teljesítménye nagyjából egy X5-Z8500 modellnek felel meg. Ez nem is lenne baj, ha egy videóval ne lehetne 100%-ra kihajtani a központi egységet, de ki lehet. Aki ezt a békát le tudja nyelni, és meg tud békélni a komótos teljesítménnyel, az viszont szeretni fogja a Chuwi Surbookot, ugyanis más hibája nem nagyon van ennek az eszköznek.

10_1.png

A 4 GB RAM-ra mindig azt szoktuk mondani, hogy húúú de gyors lesz tőle az Android, ez viszont egy Windows 10 esetében inkább a beugró szint, annak ellenére, hogy egészen jól kezelte a rendelkezésre álló mennyiséget. 2,5-2,6 GB körül mozgott a foglaltság, ennyit meg már simán láttam a Nougat rendszereknél is. A 64 GB háttértár szintén olyan, mint a memória, ha kisebb lenne, nem férne rá az operációs rendszer.

12_1.png

Így is megeszi több mint a felét a rendelkezésre álló helynek, de maradék azért még elégséges mozgásteret ad számunkra, és a programok feltelepítése, illetve a rendszer frissítése után is még rendelkezésre állt nagyjából 30 Gigabyte tárhely. A sebessége sem különösebben rossz az eMMC háttértárnak, 200/100 MB/s körül mértem tesztprogrammal.

tiles2.png

Ami a Windowsos rendszerek varázsát jelenti, az a flexibilitás és az otthonosság. Én legalábbis jellemzően ezt szoktam érezni, mikor ezt az operációs rendszert nyüstölöm. Azt azért tudni kell, hogy rendesen kívánja a perifériák használatát, hiszen alapvetően erre lett kitalálva, annak ellenére, hogy a Windows 8 óta erőlködnek a csempés felülettel, ami egyértelműen a mobilokra és a táblagépekre lett lefejlesztve. Ezt persze mindenki gyorsan kikerüli az asztal és a vezérlőpult közvetlen elérésével, de aki szeretné használni, az kapcsolja ár a szoftvert tablet módba.

1510540034400667_eredmeny.jpg

A Chuwi Surbook is jobban néz ki, ha van alatta egy billentyűzet, mert hiába érintésérzékeny a felület, azért egy picit fura volt használni. Például irdatlan nagy a billentyűzet a képernyőn, kitakarja az oldalt, ami miatt nem látunk semmit, emiatt leküldjük a tálcára, aztán meg kopogtatjuk a képernyő alját. Ugyanígy jártam a fényerő szabályozással is, nem értettem, miért nem működik az ujjhúzás, aztán leesett, hogy ez nem egy Android. A legjobb eredményeket az egér+billentyűzet+ érintés kombinációval értem el, megkockáztatom, jobb is volt kezelni, mint a Google operációs rendszerét, csak nem volt olyan gyors.

3-1_1.png

Az Androidos és a Windowsos rendszerek között húzódó antagonisztikus ellentét persze kibékíthetetlen, én inkább arra világítanék rá, hogy milyen előnyei vannak egy Windowsos rendszernek egy Androidossal szemben. Először is a megszokottság érzete mindig kellemes, másrészt sokkal jobban testre lehet szabni. Ha én azt akarom, hogy ne ebbe, hanem abba a könyvtárba tegye a letöltött anyagokat, akkor az úgy is lesz, és ez nagyjából mindennel így van. Ugyan nincs Play Store, de a teljes internet kapacitása rendelkezésünkre áll, hogy azt szedjünk le, amit akarunk.

20171031160436_42889_eredmeny.jpg

Szövegszerkeszteni és táblázatkezelni egy nagyságrenddel jobb, mint Androidos rendszereken, sőt ott nem is nagyon lehet, itt viszont ez a megszokott meder szerint mennek a dolgok. Ráadásul sokkal könnyebb kikerülni a kompatibilitásból fakadó problémákat, mint egy nem Windowsos rendszeren. Olyan kérdések, hogy milyen a lokalizáció, meg fel sem merülnek, ez is angol nyelvvel érkezett, amíg nem szedtem le a magyar nyelvi csomagot és kész, már meg is oldódott a probléma. Aztán ott a periféria kezelés kérdése: OTG? Mi az? Bedugom, megy, vagy ha nem, majd fog, mert szedek le hozzá vezérlőprogramot és kész.

1510540377232060_eredmeny.jpg

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Microsoftnál a multitasking sokkal jobban működik. Ha billentyűzetet használunk akkor egy ALT/Windows gomb+TAB, és máris össze-vissza váltogathatunk az ablakok között, plusz az osztott képernyő ott olyan alap, mint madárnak a repülés. Ezeket persze szegről-végről már az Google operációs rendszere is tudja, a Nougat óta van osztott képernyő is, de azért közel nem olyan jó a funkciókat használni, mint itt, ráadásul a tízesnek is van tablet módja és az ujjunk sarkokba húzásával itt is sok mindent aktiválhatunk.

9_1.png

Hátránya viszont szerintem az, hogy egy átlagembernek erre semmi szüksége nincs. Ő csak nyomkodni akarja a felületet és erre egyértelműen jobb az Android, minden sokkal jobban kézre áll és logikusabb is, mondhatjuk, hogy jobban felhasználóbarát az egyszerűbb műveletek kapcsán. Ráadásul minden sokkal gyorsabban történik, nincs olyan érzésünk, hogy a Windows épp most fojtja meg a hardvert. Az sem mellékes, hogy egy Android rendszert egy gombnyomással újra tudunk húzni a gyári beállítások visszatöltésével. Nem kell küzdelmet folytatni mindenféle partíciókkal, cserébe viszont a mélyebb belenyúláshoz ki kell rootolnunk a készülékünket.

2-2_1.png

Ami engem a Windowsnál mindig az őrületbe kergetett, azok a frissítések. Hogy mindig tetű lassan jönnek le, és utána fél napig tart, mire felmennek. Ebben a tekintetben szintén az Androidnál van az előny, ez vitathatatlan. Ráadásul a Windows 10-et bekapcsolás után érdemes úgy konfigurálni, hogy azt könnyen eredeti állapotára vissza tudjuk állítani, illetve, hogy a nekünk megfelelő nyelven írjon ki mindent, de ebben segít ez a teszt.

Az első dolog., hogy bekapcsolás után beléptem a BIOS-ba, amit a DEL gomb nyomkodásával tehetünk meg, és az egész rendszert bit-to-bit lementettem egy merevlemezre. Második lépésként beállítottam a lokális biztonsági mentést is, soha nem lehet tudni. Utána lehúztam az összes frissítést, amit lehetett, majd a vezérlőpult\nyelvek menüpontban feltelepítettem a magyar nyelvet és kész is a tökéletes lokalizáció.

1510540039256294_eredmeny.jpg

Az üzemidőre térjünk még egy kicsit ki, hiszen a gyártó 8000 mAh kapacitást ad meg az akkumulátorra, ami papíron rendkívül sok. A kijelzőidő akkor lesz megfelelő, ha csínján bánunk az energiával, hiszen 10,8 colon gyorsan fénnyé lehet alakítani az elektronokat. Este én mindig átettem éjszakai módba a képernyőt, egyébként pedig hagytam, hogy ő szabályozza, így jött ki a durván 5 órányi filmnézési idő, ami azért annyira nem eget rengető, de nem is mondanám rossznak.

19.png

A multimédiás részlegből a képről már beszéltem, az kifejezetten jó, de a hangot sem nevezném rossznak. Bal oldalról szól a rovátkolt alumínium felület alól, szerencsére kifejezetten tisztán, még maximális hangerőn is. Egy csöndes szobában elég is a hangereje, nem torzít, nem rezonál tőle a ház, és egész jól elválnak a hangszerek is, bár sajnos a zenebona csak mono, ennek ellenére egészen jó minőség.

1510540038446446_eredmeny.jpg

A vezetéknélküli kapcsolatok terén duális, ac szabványú WiFi-vel villog, amit Bluetooth 4.0 egészít ki, ami így együtt nem rossz, de azért a GPS-t és a GSM adaptert hiányoltam, szerintem beleférhetett volna az árba. Konkurenciaként egyetlen terméket találtam, ez a Jumper EZpad 6 Plus, ami lényegében egy hangyányit többet ad papíron a 6 GB RAM és a 11,6 inch-es kijelző miatt, cserébe be kell áldoznunk az ac WiFi-t, ami nem egy vállalhatatlan csere, ellenben a csupán 3.500 mAh-s akkumulátor sokaknak fog fájni.

 

Összegzés

A Chuwi Surbookot kifejezetten szerettem, de lehet, hogy ezt csak a Windows 10-es felületnek köszönhető. Ha a gyengus processzort - ami miatt eléggé komótosan működik - beveszi a gyomrunk – ami egyébként a konkurenciánál pont ugyanilyen -, akkor más fájdalmas dolgot nem nagyon kell megemésztenünk, leszámítva néhány csatlakozó és szenzor hiányát.

Kiváló összeszerelési minőség, remek kijelző, jó hang, rendkívül jól testre szabható operációs rendszer, azok számára jó választás, akik nem idegenkednek a Microsoft termékeitől. Kivételes eset, de EU raktárból olcsóbb, bruttó 72.000 forintért vihető el, amire rakódik még egy kis szállítási költség, viszont cserébe nagyon hamar megjön. Ennyiért egyáltalán nem rossz választás. Kifejezetten érdemes még egy kicsit költeni a billentyűzetre és az aktív tollra, amivel tovább bővíthetjük a funkcionalitást. Aki pedig ugyanilyen áron a több memóriát és a nagyobb kijelzőt preferálja, az választhatja a konkurens Jumper EZ Pad 6 Plust.

  Gearbest - 72.000 Ft